84 éves korában elhunyt Illy László-Ubi magyar bajnok és nemzeti válogatott alpesi síző, a Budapesti Honvéd SE, majd később a BKV Előre SE versenyzője. Kovács Gedeon megemlékezése.
Gyermek- és ifjúkorát súlyosan beárnyékolta a proletárdiktatúra családjukat is elérő megtorlása. Édesapját, Illy Györgyöt a Magyar Honvédség vezérkari ezredesét a hatalom 1950-ben osztályidegenként bélyegezte meg és a továbbiakban csak segédmunkásként dolgozhatott. Fia, Ubi számára lehetetlenné tették a felsőoktatásba való bekerülést.
Energiái és ambíciói a sport irányába terelték őt. Evezett, kerékpározott, sízett és teniszezett. Tehetsége a sísportban teljesedhetett ki, ahol szép versenyzői karriert futott be. A versenyzéstől való visszavonulását követően sít és teniszt oktatott. 1983-tól, a Rozmaring SE sícsapatának megalakulásától bő húsz évig edzőként dolgozott a versenyzőgárda mellett. Idősebb korában sem szakadt el a klubtól. A legutolsó időkig intézői, versenyrendezői feladatokat vállalt a sísportban.
Mindennél fontosabb volt számára a család. Példaértékűen odaadó férj, apa és nagyapaként őrizte és táplálta a család meleget adó tűzét.
Nemes jellem, kimagasló műveltség és a közösségért vállalt elkötelezett tevékenység voltak személyiségének ismertető jegyei. A társasági életnek közkedvelt és közszeretetnek örvendő színes alakja volt. Igazi makulátlan úriember.
Nyugodjék békében!
Az 1966-ban készült fotón a következő sportemberek láthatók:
A balról állók: Csapatvezető, edző Horn Lajos, Gubacsi Gábor, Bartus Miklós, Gubacsi Ilona, Kővári Ildikó, Fekete Magdi, Dörlfinger János, Gazdig Gyula, Gangli János, Mórotz András.
A guggolók: Rieth József, Németh Géza, és Illy László.